A naspolya régen elfeledett gyümölcs. A hipermarketek polcairól többnyire hiányzik: ennek egyik legfőbb oka valószínűleg az, hogy nehezen tartható el.

Ma, amikor több kontinenst is átutaznak a "friss" zöldségek, gyümölcsök, akkor az elsődleges szempont a jó szállíthatóság, a jó eltarthatóság. Ilyenkor a naspolyához hasonló csemegék a háttérbe szorulnak.

Szerencsére sokan vannak, akik ismerik ezt a növényt, és tudják, hogy termése ehető, íze finom, édes és zamatos. A kertészetekben is árulják csemetéiket, és néha még a szabadban is fellelhető, így nem kell lemondanunk róla. Én hosszú évekig nem találkoztam vele, így teljesen elfeledkeztem létezéséről, mígnem az egyik barátom egy napon azzal állt elő, hogy naspolyát talált a környékükön. Hozott nekem kóstolót, én pedig nyomban eldöntöttem, ebből én is akarok egy nagyobb adagot, mert úgy véltem, kiváló alapja lehetne egy jó mézes házi bornak…
Sajnos ő nem tudott nagyobb mennyiséget hozni, mert csak a talált fa kertből kilógó ágairól szedhetett. Ám egy Facebook-csoportban ajánlottak néhány kilót, így néhány nappal később három kilogramm napolya büszke tulajdonosa lettem. Ennek kétharmada már szottyosra érett: ebből naspolya-méz házi bort készítettünk. A maradék egyharmad rész kemény és éretlen volt. Ezeket egy tálcára tettük érni. Alig több mint két hét alatt beérett mind. Ezekből egy recept alapján édességet készítettünk: az eredeti receptben mézes müzlit használtak, mi viszont úgy döntöttünk, natúr gyümölcsös müzlivel próbálkozunk, és mi magunk adjuk hozzá a mézet. Így mézes-müzlis naspolyagolyók ennek megfelelően kicsit módosultak...

Hozzávalók
1 kg szottyosra érett naspolya, 30 dkg gyümölcsös müzli, 3-4 evőkanál méz, 1.5 tábla ét tortabevonó, 1 evőkanál étolaj

Elkészítése
A naspolyákat hámozzuk meg, majd paszírozzuk át egy nagyobb lyukú szűrőn, hogy a magok fennakadjanak. A kapott pépet keverjük össze a müzlivel és a mézzel. Ízlés szerint bármilyen méz megfelel, mi selyemfűmézet használtunk hozzá. Ne keverjük túl keményre, mert a müzli elég sok nedvességet kiszív a pépből. Épp csak annyira legyen kemény, hogy könnyedén golyócskákat formálhassunk belőle.

A golyókat tegyük szilikonos sütőpapírral kibélelt tálcára. Most jön a csokimáz. A tortabevonókat az étolajjal olvasszuk fel, majd a golyócskákat vonjuk be csokival. Mi egy szilikon ecsettel kentük körbe őket. Ha ezzel is megvagyunk, akkor egy éjszakára tegyük be a hűtőbe, hogy az ízek jól összeérjenek. Másnap tálalhatjuk.

Íze igazán különleges, és a kicsike kis tortabevonótól eltekintve teljesen természetes anyagokból álló édes nassolni való.

Egészségükre!

A szerző blogját itt találod!