Összefogással hozta létre 22 zalai kistelepülés azt a turisztikai projektet, amely a határ mentiségből adódó egykori hátrányokat előnnyé kovácsolja.  

A „Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén" című projekt keretében a rendszerváltásig elzárt térség korábbi hátrányos helyzetében lehetőségeket fedezett fel. Az érintetlen természeti környezet és a hidegháború idején épült majd elhagyott bunkerek vonzerőt jelenthetnek a látogatóknak, ám a helyi termékek kínálatát is hozzátéve mintaszerű összefogást valósított meg a résztvevő 22 kistelepülés.

A Zala megyei Kerkaszentkirályon rendezett minapi konferencián Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta: a 121,5 millió forintos európai uniós támogatással megvalósított program eredeti ötlet, miután a Mura és a Kerka vízi turizmusát és a térség természeti értékeit egy kuriózummal összekötve kívánják megmutatni.

A miniszter utalt rá, hogy tavaly döntöttek az egyedülálló nemzetközi kezdeményezéssel öt európai államot is érintő Duna-Mura-Dráva bioszféra rezervátum létrehozásáról. Hozzátette, hogy ezekben a szerveződésekben a természeti és a tájértékek megőrzése mellett „az ember is megkapja azokat a lehetőségeket, amelyek által boldogulhat".

Pál Zoltán, Kerkaszentkirály polgármestere és egyben a térséget átölelő projekt menedzsere kifejtette: a program részeként kilenc új kikötőhelyet létesítettek a raftingolók számára a Murán és a Kerkán, a vízi természetet bemutató két tanösvényt jelöltek ki, Kerkaszentkirályon csoportok kiszolgálására alkalmas rafting bázist is építettek. Molnáriban látogatóközpontot hoztak létre a Mura élővilágának bemutatására, Kiscsehiben vidramegfigyelő állomást állítottak az ottani tó partjára, Tótszerdahelyen és Molnáriban a vízi turizmust kiszolgáló létesítményeket fejlesztették.

A bakancsos turisták kiszolgálására három településen információs központot hoztak létre, hét helyen kilátót állítottak, a túraútvonalak mentén pedig szabadidőparkokat és tűzrakóhelyeket, valamint tanösvényeket létesítettek. Az itt kitalált bunkerturizmus keretében Páka és Lovászi területén kiásták az egykori futóárkokat, megtisztították a bunkereket, valamint látogathatóvá tettek egy három kilométer hosszú légópincét.

Pál Zoltán úgy fogalmazott: a térség periférikus helyzetéből adódó hátrányokat, a kistelepülések válságát, a megyén belüli kiugró munkanélküliséget és a nagymértékű elvándorlást hátrányként élték meg. A horvát és szlovén határ menti fekvés, a multikulturális tér, a természet közeli környezeti állapot és a helyi közösségek ereje azonban lehetővé tette az összefogást, így jelölték meg elsődleges fejlesztési célként a turizmust – írta az MTI.