Hat éve újra önálló községként él a Tolna megyei Pári. A település azóta a külterületi lét harminc évének hátrányait igyekszik leküzdeni - sikerrel.
Mára sokat faragtak ebből, és folyamatosan fejlődik a falu.

A község 1970-ig önálló volt, majd közös tanácsi fenntartásba került, 1984. január 1-től az akkor várossá váló Tamási része lett. A falu lakói szerint ezek az évtizedek mély nyomot hagytak a településen. Úgy érzik, ez idő alatt valójában nem történt semmi Páriban. Szervesen sose tartoztak a nyolc kilométerre fekvő Tamásihoz, még a busz sem helyi volt, hanem helyközi.

Mivel nem volt önálló, nem élhetett a ’90-es években adódó pályázati lehetőségekkel, amelyekből más települések elsősorban infrastruktúra-fejlesztést valósítottak meg. Párinak ez nagyon fájt, ez vezetett el a 2003-as népszavazáshoz, majd a 2006-os leváláshoz - mondja Gere Zoltán polgármester.

A válás igen, a vagyonmegosztás még nem történt meg. Tavaly decemberben első, idén júniusban a másodfokú ítélet született arról, hogy lakosságarányosan 7,53 százalék, azaz több mint 622 millió forint illeti meg a községet, plusz két tamási tulajdonú kft-ből a megfelelő arány.

A fizetési határidő október 8-án jár le, de a város fellebbezett a Kúriánál, így Gere Zoltán szerint korai még a pénz felhasználásán gondolkodni. Helyette inkább a leválás óta történteket idézi fel: hat éve úgy kezdték, hogy nem volt épületük, székük, asztaluk, sőt még egy ceruzájuk sem.

Szó szerint betörtek a volt iskolába, s elkobozták azt a tamási német kisebbségi önkormányzattól. Még most is a hátsó bejáraton járnak be, az első a tájházba vezet… Mára kiépítették a teljes hivatali infrastruktúrát, megcsinálták a kultúrházat, az elsők között fejezték be az IKSZT-programot. Elkészült a ravatalozó, az óvoda, minden út járható minden évszakban.

Kiépítettek egy 70 milliós csapadékelvezetési rendszer. Ez azonban csak a falu felét érinti, a másik felére benyújtott pályázat forrás hiány miatt áll. A csatornapályázat a legmagasabb pontszámot kapta ugyan a megyében, de nincs forrás a finanszírozásra. Benyújtottak egy turisztikai pályázatot és készülnek egyet beadni a faluközpont felújítására is. Mindezt úgy, hogy hat éve egy fillérjük sem volt.

Így vettek meg egy iparterületet is 2007-ben 28 millióért. Felét már eladták, a többire szerencsére van érdeklődés energetikai célú felhasználásra. Konkrétan naperőmű építésében érdekelt befektetők jelentkeztek, mivel van a középfeszültségre megfelelő rácsatlakozási lehetőség.

A község anyagi helyzete stabil, 130 milliós költségvetését működési hitel nem terheli. Az óvodát társulásban működtetik, létrehoztak egy idősek napközi otthonát. Az úgy nevezett Életházban húszan töltik el idejüket nap mint nap, az önkormányzat ingyen be és haza szállítja őket, és szociális étkeztetést biztosít számukra.

- Az elmúlt hat évben 250 millió forint pályázati forrást sikerült megszerezni. A lakosság körében azok a népszerűbbek, amelyek a mindennapi kényelmüket érintik. A recesszió minket is sújt, több millió forintunk fekszik bent két pályázat előkészítésben, hiába. Babonából nem gondolkodtunk róla, hogy mit kezdünk majd azzal a pénzzel, amit Tamási kell, hogy fizessen, de az biztos, hogy a település nagyon elmaradott mind a gazdaság, mind infrastruktúra területén. Mindenképpen úgy szeretnénk elkölteni, hogy abból a falu teljes lakossága profitáljon és behozzuk azt a lemaradást, amit az elmúlt 30 évben, mint külterület elszenvedtünk – mondta Gere Zoltán.

Forrás: teol.hu