Az emberek többsége nincsen tisztában a környezetvédelmi logók jelentésével. A környezettudatosság fő támaszai a közepesen keresők közül kerülnek ki.

Bár zömmel hozta a szakemberek által várt eredményeket, itt-ott meglepetéssel is szolgált a Győr-Moson-Sopron megyei Társadalmi Egyesületek Szövetségének (TESZ) felmérése. A kifejezetten a régióban, nagy mintán végzett kutatás az északnyugat-magyarországi lakosok környezettudatosságát és a természetvédelemhez kötődő ismereteit firtatta. A felmérést végzők minden megkérdezetthez társítottak egy 0-18 közötti pontszámot válaszaik alapján, ahol 0 a teljes tájékozatlanságot és közönyt, míg 18 a Greenpeace aktivistákra jellemző tájékozottságot és elhivatottságot takart. A felmérés része a TESZ áprilisban kezdett, uniós támogatásból zajló szemléletjavító kampányának.

Nem volt meglepő, hogy a nők általában valamivel környezettudatosabbak, mint a férfiak, ahogy az sem, hogy a környezetvédelem témájára a 21 és 40 közötti korosztály a legfogékonyabb. Nagyjából az is megfelel a várakozásoknak, hogy minél nagyobb településen lakik és minél iskolázottabb valaki, annál jobban ügyel a környezetére.

Elgondolkodtató eredményt hozott viszont, amikor a környezettudatosság mértékét egybevetették a jövedelmi viszonyokkal. Azok körében, akik háztartásában 100 ezer forintnál kevesebb jut egy főre, feltűnően sokan, 35 százalékban voltak tulajdonképpen közömbösek a környezet ügye iránt. Ez talán érthető, hiszen a szerényebb jövedelműek napi gondjaik mellett nyilván kevesebb energiát szánnak a környezetvédelemre és a környezetbarát termékek jellemzően magasabb árát is nehezebben tudják kifizetni.

A 100 és 250 ezres fejenkénti bevétel a többséget „elzöldíti”. Itt a közönyösek aránya mindössze 10 százalék volt. Azt azonban, hogy a havonta és családtagonként 250 ezernél többet keresők körében miért ment 27 százalék fölé az érdektelenek aránya, már nem lehet anyagi okokkal magyarázni. Jobb híján egyfajta önzésnek vagy cinizmusnak tulajdonítják az esetet. Talán ők is tanulhatnának egy fiatal házaspártól, az Évkerék Ökotanya megvalósítóitól.

A termékek csomagolásán lévő, környezetvédelmi információt hordozó logók, címkék jelentésével a válaszadók nagy többsége (66%) nincs, vagy csak alig van tisztában (29%).

A felmérés célja az volt, hogy pillanatfelvétel készüljön a környezettudatosságról és a zöld ismeretekről. Ennek tanulsága, hogy a munka során külön figyelmet szenteltek az alacsony és a kiemelkedően magas jövedelműek attitűdjének befolyásolására, valamint a jelölések megismertetésére.

Forrás: ZöldMód