A kidobott kutyának sem tetszik minden leendő gazdi

17 okt. 2012 Tóth Ferenc

allatmenhely3Évente mintegy háromszáz kutya talál gazdára a Szekszárdi Állat- és Természetvédő Alapítvány állatmenhelyén, ahová sokszor megkínzott ebek kerülnek.

Az örökbe fogadásnak szigorú feltételei vannak, és figyelembe veszik a kutya "döntését" is. Az alapítvány Bogyiszlói úti menhelyén közel kétszáz állat él 15-20 négyzetméteres ketrecekben: ugatásuk keveseket zavar, lévén a város északi határában fekvő iparterületen nincs tovább.

- A telepen hárman főállásban gondozzák a kutyákat, nekik tizenhárom önkéntes segít hétvégenként - mondja Pálfi Péter, a gondozók egyike.
A menhely legújabb jövevénye egy keverék kan a kennel falához dörgölődző, barátságos állat, neki még nincs neve. A néhány méterre tőle lakó, négyéves staffordshire terrier keveréket már elnevezték: Viszkinek az volt a bűne, hogy túl barátságos jószág, ezért vált meg tőle a gazdája. Egy másik az M9-es az autópályáról kapta a nevét, ahol megtalálták, egy foxterrier neve pedig szerencséjére utal: Mázlit egy óra választotta el a pusztulástól, mielőtt a menhelyre került...
    
A lelke már nem lesz egészséges
- Tavaly 335 kutyát fogadtunk be, és 248 állatot adtunk örökbe - árulja el az MTI-Pressnek Fiáth Szilvia, a menhelyet működtető alapítvány elnöke, aki büszke arra, hogy Szekszárdon nincs sintértelep, ahol elaltatnák vagy lelőnék a gazdátlanul maradt állatokat.

allatmenhelyTájékoztatása szerint az ide kerülő kutyák tíz százalékát keresi a gazdájuk. Az állatok egy része viszonylag könnyen átvészeli, hogy az utcára került, nekik könnyű új gazdát találni. Másokat soha nem lehet örökbe adni, mert megkínozták őket vagy annyira rosszul bántak velük, hogy nem "szocializálhatóak" teljesen. Emberre nemigen támadnak, inkább nagyon félnek. Az egyik kutya, amelyiket meggyújtottak, kívülről meggyógyul, de a lelke már nem lesz egészséges.

A menhelyen minden szombaton nyílt napot tartanak, amikor önkénteseket várnak, de olyan családok is jöhetnek, amelyek örökbe akarnak fogadni egy kutyát. Ennek azonban vannak feltételei is. Nem lehet az örökbe fogadó kiskorú, és olyan felnőtt sem, akinek nincs önálló lakása, háza, vagy éppen baromfikat tart. Azok sem juthatnak kutyához, akik vadászni akarnak, mert az állatvédők nem támogatják a vadászatot. Ha az érdeklődő nem tartozik egyik csoporthoz sem, elbeszélgetnek vele, megpróbálják megtudni, volt-e már kutyája, és ha igen, hogyan, milyen körülmények között tartotta.

- Ha szimpatikus az örökbe fogadó, kihozzák a neki tetsző kutyákat. Sok olyan állat van, amelyik nem akar elmenni a leendő gazdával, és mi a kutya döntését is figyelembe vesszük - fejtette ki az állatvédő.

kutyakert1Az ebeket mikrochippel ellátva, ivartalanítva, három oltással adják át, és ha idejük engedi, később ellenőrzik a kutya tartását is. Volt már példa arra, hogy visszahoztak a menhelyre egy négylábút, mert megkötötték - ennek tilalma is a feltételek között van.
    
Élő kutyák orrát és farkát vágta le
A szervezet amellett, hogy a gazdátlanná lett kutyákkal törődik, az állatkínzás ellen is aktívan fellép. Tavaly 33 esetben fordultak a hatóságokhoz: szabálysértésnek minősülő esetekben a települések jegyzőihez, bűncselekmények gyanújával rendőrséghez vagy az ügyészséghez.

Az 1998-ban létrehozott alapítvány országszerte arról vált ismertté, hogy 2003-ban 400 ezer aláírást gyűjtött össze azért, hogy az állatkínzás bűncselekmény legyen. A kezdeményezés előzménye az volt, hogy Szekszárd közelében biztonsági őrök kegyetlenül megkínoztak egy kutyát úgy, hogy egy gépkocsi után kötve húzatták.

Azóta rendszeresen jelzik a hatóságoknak a tudomásukra jutott eseteket, de csak egy részük jut el a szankciókig. Fiáth Szilvia tudomása szerint a tavalyi 33 esetnek a 40 százaléka zárult elmarasztalással.
A legtöbbször azért tesznek bejelentést, mert tulajdonosa nem eteti a kutyát, az állat rövid, egyméteres láncra van kikötve, nincs háza, ki van téve az időjárás viszontagságainak. Súlyosabb esetben - ami nem ritka - a kutya nyakába bele van nőve a lánc.

allatmenhely2Idén egy - az állatvédő által elmebetegnek nevezett - ismeretlen Szekszárdon gumióvszert húzott egy kutya fejére. Az állat ki tudta rágni az anyagot, de a gumi olyan mélyen belevágott a húsába, hogy meg kellett műteni. Egy Tolna megyei faluban egy férfi élő kutyák orrát és farkát vágta le, és adta el vadászoknak, akik töltényeket kaptak érte. A kutyákat ugyanis szabadon ki lehet lőni, ha a településen kívül tartózkodnak.
    
Tíz-tizenöt éves kötelezettség
A menhelyen igyekeznek mentálisan is rendbe hozni az állatokat.
Az önkéntesek mindegyike fiatal vagy nő - a kutyák jobban szeretik a gyengébb nem képviselőit. A gyerekek sokszor beszélgetnek a bizalmatlan állatokkal, beülnek hozzájuk, felolvassák a leckéjüket, verset mondanak, a kutyák pedig inkább megnyílnak nekik, mint másoknak.
Az állatvédő alapítvány, amely működése alatt több mint ötezer kutyát mentett meg, Tolna megye egyik legtámogatottabb civil szervezete. 2011-ben 3105-en ajánlották fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát az alapítványnak, összesen 8,8 millió forintot, és magánszemélyektől további 1,8 millió forintos támogatást kapott.

Fiáth Szilvia ezzel együtt úgy véli, hogy az embereket kevéssé érdekli a felelős állattartás. Tapasztalatai szerint a tulajdonosok legfeljebb 20-30 százaléka figyel arra, hogy a kötelező oltásokat megkapja a kutyája, és legtöbbjük nem méri fel, hogy egy kutya tartása tíz-tizenöt éves kötelezettséget jelent.

Ezek is érdekelhetnek

Sokszinűvidék.hu - Ahol a jó élet lakik - 2015

 

Kiemeltek