Hamarosan elkezdik termeszteni Szentesen a japán gyógynövényt, az ashitabát, ami magyarul holnaplevelet jelent.

A magok szaporítását már az SZTE vásárhelyi mezőgazdasági karán végzik Lantos Ferenc docens irányításával - írja a delmagyar.hu.

Már megkapták az ashitaba, a holnaplevél magvait, ezek szövetszintű mikroszaporítását az SZTE vásárhelyi mezőgazdasági karán végzik, míg szabadföldi termesztését a szentesi önkormányzati területen – amelyen Móra József gazdálkodik – várhatóan tavasszal kezdik meg. Jelenleg egy Szentes környéki palántázóban 30 tövet nevelnek, ezeket vizsgálják – tájékoztatott Lantos Ferenc. 

Az SZTE vásárhelyi mezőgazdasági karának szentesi kötődésű docense elmondta: már 8 éve jár Japánba dolgozni, korábban a paprika kalciumfelvételét és annak hasznosulását kutatta, és közben olyan kalciumfüggő enzimeket fedezett fel, amelyek valószínűsíthetően a rákterápiában is alkalmazhatók lesznek.

Az ashitabaprojektért Máté Ákos professzorral együtt felel Lantos Ferenc. – Az angyalgyökérfélékhez tartozó ashitaba tartalmaz cumarint, amelynek véralvadásgátló hatása van, alkalmazzák is injekcióknál, gyógyszereknél. A másik megértéséhez egy állatkísérletet kell ismertetni: háziállatok spermáját hőstressznek tették ki, azok mozgása emiatt lelassult, de amint elkezdték őket ashitabával etetni, a hőstressz ellenére normális maradt a spermiumok mozgása – mondta Lantos Ferenc. Elmondta, számukra most a carcontartalom a legfontosabb, ami szinten tartja a szervezetben lévő szénhidrátot és egyéb cukrokat, vagyis inzulinjellegű a hatása. A japánok már kísérleteztek vele az úgynevezett Cushing-kór (amikor a nőknek bajuszuk, szakálluk nő) gyógyításával, ami nem hormonális probléma, hanem a cukrok rossz lebontása miatt alakul ki.

- A lehetőségek nagyok, a gyógyszerészeti és a többi érintett karral együttműködve kutathatjuk az ashitaba hatását, állat- és humánkísérleteket végezhetünk. A japánok szeptemberben eljönnek Szentesre. Elmondták, akkor fordulnak Magyarországhoz segítségért, ha tökéletesre van szükségük, mert rendelkezünk tájjellegű zöldségfajtákkal, GMO-mentes földterülettel és magas szintű szakmai tudással. A termesztést ellenőrzött területen végezzük majd, mert nem szeretnénk, ha ellenőrizetlenül elszaporodna, és lebutulva gyomnövény válna belőle – mondta a docens. Hozzátette, a legfontosabb kutatások jelentős részét a Duna-R Kft. új szentesi, Ruskó József vezette kutatóintézetében végzik majd.

Forrás: delmagyar.hu