A gyűjtögetés a humán életmód részeként nem újkeletű. Már több könyv is megjelent a közelmúltban, amely az élelmiszer gyűjtögetők számára nyújt útmutatást.

Az úgynevezett „foragers” (magyarul: gyűjtögetők) réteg mozgalma alig ismert. Ők azok az emberek, akik a „viselkedés ökológia” tudományának a keretein belül szabadon legelésző állatok húsát fogyasztják rendszeresen, kiegészítve a természetben megtalálható, táplálkozásra alkalmas, vadon növő növények fogyasztásával. Ez utóbbiakat a saját helyi közösségükben keresik meg, legyen szó urbánus vagy vidéki közösségekről.

Az „Anyaföld Hírei” című magazin a legnépszerűbb és a legrégebb óta megjelenő, a fenntartható életmóddal - többek között az organikus élelmiszerekkel, a vidéki/farmer életmóddal, a zöld szállítással, a megújuló energiával, a természetes egészséggel és zöld építkezéssel - foglalkozó nyomtatott és online magazin – mondja Dr. Karen Snetselaar, a Saint Joseph Egyetem (USA, Philadelphia) biológus professzor asszonya.

Egyre több ember keres az erdőkben – de az utcákon és a parkokban is – ismert növényeket és gombákat, így pitypangot (más néven gyermekláncfű), rókagombát és bogyós gyümölcsöket. Az úgynevezett „butik éttermek” (a világ legkreatívabb dizájn éttermei) séfjei is felkapták ezt a trendet, és ételeikhez igyekeznek a helyben található, fenntartható termelésből származó és az évszaknak megfelelő összetevőket használni.

Snetselaar professzor asszony azonban hangsúlyozza, hogy a gyűjtögetés nem mindenki számára megfelelő életforma és nem is szabad vele alkalmi hobbiként foglalkozni.

A gyűjtögetésben még járatlan embereknek nagyon óvatosnak kell lenniük. Nagyon sok növény és gomba van, amely mérgező vagy mérgező részei vannak. A vadpetrezselyem például nagyban hasonlít a foltos bürökhöz, más néven mérgező petrezselyemhez. Az a környezet, ahol a növények nőnek, szintén fontos tényező, mert például a rovarirtószerrel fertőzött növények toxinokat (mérgező anyagok) fognak elválasztani, melyek bekerülnek a talajba vagy a növény leveleire – magyarázza a professzor asszony. Dr. Snetselaar az „újonc” gyűjtögetőknek a következő tanácsokkal szolgál.

Fontos az önművelés. A könyvekben található vagy az internetről és az iPhone készüléken letölthető fotók nem kielégítő módon mutatják be a növényeket, illetve azok részeit az olyan emberek számára, akik járatlanok abban, hogy a vegetációban található különböző növények finom eltéréseit, a mérgező fajtákat a táplálkozásra alkalmasaktól megkülönböztessék. Éppen ezért meg kell tanulni a klasszifikációban használatos szakterminológiát és inkább a jóval tudományosabb útmutató könyvekre kell támaszkodni, amelyekben a növény relatív méretét is bemutató ábrák találhatók.

Mindig szakértőtől kell tanulni és ismeretlen növényeket csak tapasztalt gyűjtő kíséretében szabad szedni. Ez biztonságos és jóval informatívabb módja annak, hogy mit szabad leszedni és mit nem.

Mindig tiszta környezetből kell gyűjteni. Sajnos vannak olyanok, akik a városi környezetben szedik a növényeket, de óvatosnak kellene lenniük a lakókörnyezet és az utak mentén található növények leszedésekor, mivel mind a talajban, mind magán a növényzeten lehetnek ismeretlen szennyező anyagok. Soha nem szabad olyan környezetből gyűjteni a növényeket, ahol trágyát és gyomirtót használtak és mindig meg kell mosni a leszedett növényt, mielőtt valaki elfogyasztja azt.

Ellenőrizni kell a parkokban és a védett területeken kihelyezett helyhatósági rendeleti táblákat. Nagyon sok helységben és nemzeti parkban tilos a látogatók számára a védett környezet megzavarása azáltal, hogy az ott termő növényeket leszedik és veszélyeztetik azok újranövését.

Forrás: diagnozis.hu